A Virginia állambeli Williamsburgban található DeWitt Wallace Dekoratív Művészeti Múzeum látogatói érdekes kiállítást találnak kerámia lépésről lépésre történelmet kínálva, amely a legkorábbi ázsiai darabokat és modern példákat öleli fel. A múzeumi kiállítás elmagyarázza, hogy a transzfernyomás mint dekoratív technika volt Angliában fejlesztették ki az 1750-es évek közepén, különösen a Staffordshire régióban. A folyamat akkor kezdődött, amikor egy lapos rézlemezt a kívánt mintával véstek be, ugyanúgy, mint a papírmetszetek készítéséhez használt lemezeket.
Miután a lemezt kerámia festékkel festették be, a kialakítás vékony selyempapírra hatott. Ezt a tintás lenyomatot ezután a kerámia tárgy felületére vitték át, amint azt a fenti kép is mutatja Nancy napi étele blog.
Miután be volt festve, a tárgy utat tett a alacsony hőmérsékletű kemence hogy rögzítse a mintát. A nyomtatást a máz alatt vagy fölött is el lehet végezni egy kerámiadarabon, de mivel a tinta általában elkopott a túlnyomott darabokon, az alulnyomási módszer egyre népszerűbbé vált.
Az átviteli szoftver dekoratív tárgyának vizsgálatakor megkülönböztetheti a rézlemezről származó gravírozási folyamat során keletkező finom vonalaktól. Ha valaha is látott egy régi könyvet, amely gravírozott képekkel van tele, akkor nagyjából ugyanaz a kinézet, mint egy tányéron, tureen vagy más kerámiatárgyon, egy papír helyett.
Még egy kis Transferware előzmény
A transzfernyomtatás valójában akkor jött létre, amikor az angol fogyasztók megfizethető alternatívát kértek a helyi úriemberek körében népszerű, kézzel festett haszonelvű termékekhez. A transzfernyomtatás kifejlesztése előtt az étkészlet minden egyes darabját kézzel díszítették, ami fáradságos és költséges folyamat volt, amikor bonyolult mintákat kívántak. Ezek a költségek miatt csak a társadalom felső rétege számára voltak elérhetők.
A legkorábbi átvitelprogram -minták némelyike kék -fehérben készült, ázsiai hatással. A kínai kék az 1700-as évek közepén volt népszerű, akárcsak a Kék fűzfa minta. Valójában a Mount Vernon látogatói megtekinthetnek egy darab kézzel festett Blue Willow kerámia edényt, amelyet George Washington elnök otthonában használtak. Miután létrejött a transzfernyomtatás tömeges gyártása, a középosztálybeli családok csinosan élvezhették étkészletek hasonlóak az arisztokrácia otthonában találhatóhoz, de sokkal olcsóbban ár.
Az ilyen termékeket gyártó cégek közé tartoztak a Ridgway, a Johnson Brothers, Spode, és Wedgwood sok mással együtt. Amikor Josiah Wedgwood elkezdte használni az átviteli szoftverek folyamatát, az érdeklődés felkeltése volt az ismert elefántcsont krémáru iránt.

Az Transferware gyűjtése ma
A gyűjtők által keresett transzferprogram minták többsége kétszínű. Kék és fehér, piros és fehér, valamint barna és fehér a leggyakoribb színek. Néha a transzfernyomtatott mintákat áttetsző, kézzel festett zománccal javították a nyomtatott mintákon, hogy még nagyobb érdeklődést mutassanak.
Noha a gyűjtők nem találnak sok értékes angol darabot, amelyek az 1700 -as évektől az 1800 -as évek végéig készültek eladásra az antikváriumokban, előfordul, hogy időnként előbukkan az ember. A vevők a legtöbb területen könnyen megtalálják a 20. században készült darabokat. Bár nem olyan értékesek, mint az igazi antik változatok, ugyanolyan szépek lehetnek.
Vegyük például az átviteli szoftverrel készített ajándéktáblákat. Ezeket a tányérokat széles körben értékesítik a turisztikai területeken, és minden megtalálható benne, az 1900-as évek elejétől Portland, Oregon és a Texas Centennial Az ünnepséget Dallasban tartották az 1930-as évek közepén. Sok pulykatálak transzfer tervekkel is készültek.
Természetesen, ha a hagyományos utat választja, ugyanabból az időszakból állnak rendelkezésre teljes transzferáru edénykészletek. Egyes vállalatok, köztük a Johnson Brothers népszerű név, még ma is készítenek ilyen stílusú ételkészleteket az áruházakban és a szaküzletekben.
Mindent összevetve, a technika és a színek valóban időtlenek, így az átviteli szoftverek klasszikusak, amelyet ma ugyanúgy értékelnek, mint a 18. században.